Elromlott a jótállási időben: mit kérhetünk az eladótól, és hogyan jelentsük be?

Új mosógép, amely a harmadik hónapban kiszivattyúzás közben leáll. Tévé, amelynek a képe fél év után csíkos lesz. DVD-lejátszó, amely nem olvassa a lemezt. Ilyenkor a legtöbben azt mondják: „garanciális”. A boltban viszont gyakran elhangzik, hogy „vigye a szervizbe”, „ez nem gyári hiba”, vagy „a jótállás erre nem vonatkozik”. Érdemes tudni, mit mond erről a jogszabály, mert a vásárló helyzete sokkal erősebb, mint amit az első elutasítás sugall.

Három különböző jog

A köznyelvi „garancia” mögött a vásárló oldalán három jog áll. Ezek egymás mellett élnek, a vásárló választhat, melyikre hivatkozik.

• Kötelező jótállás. A 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet szerint a rendelet mellékletében felsorolt új tartós fogyasztási cikkekre (például hűtőszekrény, mosógép, porszívó, televízió, számítógép, kerékpár, bútor), ha az eladási áruk a 10 000 forintot meghaladja, az eladó egy év jótállást köteles vállalni. Az eladó ennél hosszabbat is vállalhat, rövidebbet nem.
• Kellékszavatosság. Ez a Polgári Törvénykönyv szerint minden adásvételnél megilleti a vevőt, a kenyértől az autóig. Ha magánszemély vásárol vállalkozástól (fogyasztói szerződés), a szavatossági igény a teljesítéstől számított két évig érvényesíthető.
• Termékszavatosság. Ha a termék hibás, a vásárló közvetlenül a gyártótól vagy az importőrtől is kérheti a kijavítást vagy a cserét. Ez a jog a gyártó általi forgalomba hozataltól számított két évig él, így ha a készülék sokáig állt a raktárban, előbb lejárhat.

Miért jobb a jótállásra hivatkozni?

A különbség a bizonyításban van. A jótállás teljes ideje alatt az eladó csak akkor mentesül, ha ő bizonyítja, hogy a hiba oka a vásárlás után keletkezett, például a terméket leejtették, beázott vagy nem a használati útmutató szerint kezelték.

A kellékszavatosságnál a fogyasztót csak az első hat hónapban védi vélelem: ha ennyi időn belül derül ki a hiba, azt kell feltételezni, hogy már a vásárláskor megvolt, és az eladónak kell az ellenkezőjét bizonyítania. Hat hónap után a vásárlónak kell igazolnia, hogy a hiba nem az ő hibájából keletkezett.

A gyakorlatban tehát: egy jótállás alá eső készüléknél az első évben szinte mindig a jótállásra érdemes hivatkozni. Az első év után a kellékszavatosság még egy évig él, de ilyenkor a bizonyítás már a vásárlót terheli.

Mit kérhetünk, és milyen sorrendben?

A jogszabály lépcsőzetes rendet állít fel:

1. Először kijavítást vagy kicserélést kérhetünk. Hogy melyiket, azt mi választjuk, kivéve, ha a választott megoldás lehetetlen, vagy az eladónak a másikhoz képest aránytalan többletköltséget okozna.
2. Ha az eladó a kijavítást vagy a cserét nem vállalja, nem tudja megfelelő határidőn belül elvégezni, vagy a hiba újra és újra jelentkezik, árleszállítást kérhetünk, vagy elállhatunk a szerződéstől, és visszakérhetjük a vételárat.

Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye: egy karcolás a hátlapon árleszállításra adhat okot, a teljes ár visszakövetelésére nem.

A jótállási rendelet szerint az eladónak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést 15 napon belül elvégezze. A jótállási idő meghosszabbodik azzal az idővel, amíg a terméket a hiba miatt nem tudtuk használni. Ha a terméket kicserélik, a cserélt darabra a jótállás újraindul.

Kihez forduljunk?

A kötelező jótállás és a kellékszavatosság kötelezettje az eladó, vagyis az a bolt vagy csomagküldő, amelynek a nevére a számla, nyugta szól. Nem kötelezhet minket arra, hogy a gyártó szervizével intézzük el az ügyet. Ha a jótállási jegyen szerviz szerepel, oda közvetlenül is vihetjük a terméket, de ez a mi választásunk.

Az eladó a bejelentett igényről jegyzőkönyvet köteles felvenni, és annak másolatát át kell adnia. A jegyzőkönyvben szerepel a vásárlás ideje, a hiba leírása, a kért megoldás és az, hogy az eladó elfogadja-e az igényt. Ha az eladó nem tud azonnal nyilatkozni, álláspontjáról öt munkanapon belül kell értesítenie a vásárlót.

A jótállási jegy hiánya nem jelenti, hogy nincs jótállás: ha az eladó elmulasztotta kiadni, a számlával vagy nyugtával igazolhatjuk a vásárlást.

Ha elutasítják

• Mindig kérjük írásban az elutasítást, és őrizzük meg a jegyzőkönyvet.
• A megyei kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testület ingyenesen segít megegyezni az eladóval. Az eljárás írásbeli kérelemmel indul, amelyhez csatoljuk a számlát, a jótállási jegyet és a jegyzőkönyvet.
• Ha az eladó a jegyzőkönyv felvételét is megtagadja, vagy jótállási jegy nélkül ad el jótállás alá tartozó terméket, azt a fogyasztóvédelmi felügyelőségnek érdemes jelezni. A hatóság a magánjogi vitában nem dönt, de a szabályszegést szankcionálhatja.
• Végső soron a szavatossági és jótállási igény bíróság előtt is érvényesíthető.

Röviden

Egy év jótállás a felsorolt, 10 000 forint feletti új tartós cikkekre, két év szavatosság mindenre, hat hónap vélelem a vásárló javára. A hibát a felfedezése után ne halogassuk: a két hónapon belül közölt hibát időben közöltnek kell tekinteni. A számlát és a jótállási jegyet pedig tegyük el addig, amíg a készülék működik.